VÉKONYCSISZOLAT KÉSZÍTÉS


VÉKONYCSISZOLAT KÉSZÍTÉS
A csiszolat készítéséhez szükséges anyagok:
 kőzettani tárgylemez: rövidebb és vastagabb 48 x 28 x 1 mm az általánosan használt tárgylemezeknél (76 x 26 mm), fedőlemez (legtöbb esetben inkább fedetlenül vizsgáljuk a mintát, így egyéb további vizsgálatokhoz is használható), csiszolóporok (SiC), vagy vizes csiszolópapírok, gyémánt polírozó por, víz, alkohol, két komponensű epoxigyanta (pl. Araldit 2020), injekciós fecskendők, keverőpohár, üvegbot, csípőfogó, melegíthető felület, vágókorong, mini gravírozó/csiszológép, vagy flex, (vákuumos kőzetvágó hiányában), megfelelő védőfelszerelés védőszemüveg, fülvédő (fültok).
A csiszolat vizsgálata polarizációs mikroszkóppal alsó megvilágításnál történik.
http://archeomusivum.blogspot.com/2018/06/vekonycsiszolatok-vizsgalati-szempontjai.html 

További segédeszközök: Michel-Lévy táblázat http://archeomusivum.blogspot.com/2018/02/michel-levy-interferenciaszin-tablazata.html az egyes komponensek interferenciaszíneinek ellenőrzéséhez. Az interferenciaszínek megfigyelése (keresztezett analizátor-polarizátor állásnál (xN), a csiszolat készítésekor is hasznos, a megfelelő 30 mikronos vastagság eléréséhez.


1.

A vizsgálandó anyag, minta előkészítése:  sík felület létrehozása a minta valamely jellemző felületén.

Kisméretű minta esetében (pl. mozaik tesserák) szükség lehet több csiszolat együttes vizsgálatára. Kövek esetében érdemes a különböző metszetekből külön mintákat készíteni, segítve az egyes ásványok biztosabb felismerését, beazonosítását. 
Habarcsok esetében a rétegrendre merőleges (kereszt)metszetet válasszunk. A megfelelő orientáció a legtöbb esetben fontos.

a) kemény, kellően vízálló anyagoknál nedves vágással

b) kemény, de vízben oldódó, vagy széteső anyagoknál száraz vágással

c) puha, könnyen széteső anyagoknál fűrészeléssel, reszeléssel, dörzsöléssel, töréssel




2.

A teljes mintadarab kiszárítása, előmelegítése legfeljebb 50 ºC-on.



3.

Amennyiben a minta rossz megtartású, vagy az egyes rétegei különböző keménységűek, porozitásúak a felragasztandó felületük szilárdítására, átitatásra van szükség.

a) durvaszemcsés anyagoknál tiszta műgyantával (1 óra szilárdulás)

b) finoman porózus mintánál pár csepp alkohollal hígított műgyantával (1 óra szilárdulás)


4. 

A mintadarabból vékony (0,5-1 cm) szelet kialakítása

a) kemény, víznek ellenálló anyagnál nedves vágással

b) vízben mállékony kőzetnél száraz vágással

5.

 A teljes mintadarab előmelegítése max. 50 ˚C-on.  


6.

A minta felületének előkészítése, csiszolása a felragasztáshoz, fokozatos finomítással
a) vízállékony anyagoknál nedves csiszolással
b) vízérzékeny anyagnál száraz csiszolással
A levágott minta egyik felét nagyon simára kell csiszolni, ezt a legdurvább csiszolóporon kezdjük (SiC csiszolópor használata esetén 100-astól indulva a finomabb szemcseméret felé (100-300-500-600-800). Vizes csiszolópapír használatakor is a 100-astól indulva legalább 600-ig.
Csiszolás után megmossuk, megszárítjuk a mintát. A különböző osztályozott szemcseméretű csiszolóporok, vagy csiszolópapírok váltásakor szintén szükség van a minta ismételt leöblítésére.

7.
A tárgylemez előkészítése ragasztáshoz. Fontos a tárgylemez széleinek, sarkainak tompítása is nedves csiszolással. A tárgylemez egyik felületét mattítjuk (amíg átlátszatlan nem lesz, 600-as poron, vagy 400/600-as csiszolópapíron). Az előkészített tárgylemez és minta szárítása. Erre a felületre írjuk ceruzával a minta adatait, illetve ragasztjuk fel az előkészített mintát. 

8. 
A minta tárgylemezre ragasztása minden esetben tiszta, nem(!) higított műgyantával történik.
A minta ragasztásához – akárcsak a beöntéséhez – műgyantát készítünk. Az arányok betartása a megfelelő kötés kialakulásához kiemelten fontos.
Araldit 2020 kétkomponensű epoxigyanta esetén: pl. 1 ml hordozóanyag (A) : 0,35 ml térhálósító (B), vagy 1g hordozóanyag (A) : 0,3g térhálósító (B). 
Lassú mozdulatokkal, alaposan, buborékmentesen összekeverjük a két komponenst.
A ragasztóból keveset a mintára kenünk, illetve a ceruzával felírt szövegre. Az üveget a mintára fordítjuk, majd finoman mozgatva eloszlatjuk a gyantát, ügyelünk arra, hogy egyenletes, buborékmentes legyen a ragasztás. Melegített felületre, vaslapra helyezzük, ahol a gyanta néhány óra alatt megköt.

9.
Miután a gyanta szilárdra kötött, a minta stabilan rögzül a tárgylemezhez a nagy részét levágjuk kb. 250 μm vastagságig. Vékony vágókorongot, csípőfogót használhatunk. A mintát tovább koptathatjuk vágó és csiszolókorong segítségével kb. 100 μm vastagságig.

10. 
A felragasztott minta kézi csiszolása 30 μm vastagságig (600-as csiszolóporon, vagy 400/600-as papíron). Rövid csiszolási szakaszok után mikroszkópban újra és újra ellenőrizzük a vékonycsiszolat vastagságát. A csiszolást 800/1000-es poron, 800/1000/1500-as papíron.

11.
A vékonycsiszolat szárítása, előmelegítése max. 50 ˚C-on.

12.
A vékonycsiszolat polírozása szükséges, ha kémiai teszteket is tervezünk végezni a csiszolaton. A minta felületét  gyémántpasztán (polírozó gép korongján) polírozzuk, finoman mozgatva a csiszolatot. Polírozó gép helyett polírpapírokat is használhatunk a keresztmetszet-csiszolat polírozásához hasonlóan (2000/2500/3000) .

13.
Ha nem tervezünk kémiai méréseket végezni a csiszolaton, a vékonycsiszolatra vékony üveglemezt/fedőlemezt ragasztunk kis mennyiségű nem hígított műgyantával.
(A kifolyt, fölösleges műgyantát éles fém eszközzel el tudjuk távolítani a felületről.)





Megjegyzések