VULKANITOK, METAMORF KŐZETEK

Általánosságban elmondható, hogy a történeti korok mozaikművészei, beleértve azonban a kortársakat is, nem az egyes kőzetek tartósságát, hanem a színét és a feldolgozhatóságát tekintették előbbre valónak. Természetesen mindezt felülírja még a beszerezhetőség is. Nem véletlen, hogy Pécsváradon téglát használtak vörösként a különböző kőzetekből tört tesserák mellett a középkori mozaikkészítők, vagy hogy lemezesen töredező palát is beépítettek a savariai császári palota mozaikjába a római mesterek, csak mert szép zöld a színe és könnyen elérhető volt. Tartóssága, ellenálló képessége mégsem vethető össze a bazaltéval. Hasonlóképp az üvegpasztából tört szemek, vagy az aranymozaik padlóba illesztése, mely utóbbira szintén ismerünk hazai példát: a nagyharsányi leletek közt is találkozhatunk e jelenséggel. Az esztétika, a hozzáférhetőség, illetve bizonyos esetekben a pompa kifejezése tekinthetőek a fontosabb szempontoknak.

A balácai római villagazdaság főépületének négy mozaikpadlója közül háromban, valamint a szórványanyagban is szerepel egy vitatott eredetű[1], világoszöld árnyalatú tessera.  A halványzöld tesserák mellett talált sárga, rózsaszín, umbra és fekete kövecskék mérete is 3-4 mm és 1,5 cm közé tehető. A világoszöldek nagyobb részén jól látható, hogy valóban éken kalapáccsal törték megközelítőleg kocka formájúra, de vannak köztük háromszögek és kerekdedre kopott darabok is. Ez utóbbi jelenség oka összefügghet a mállással, illetve a mállásra való hajlammal is.

Az említett mozaikban szereplő sötétzöld tessera kémiai elemi összetétele alapján^[2] egyezéseket mutat a világoszöld kőanyaggal. A korábbi vizsgálatoknak a sötétzöld változat nem volt a tárgya^[3], így ennek tekintetében a szerző által 2016-ban végzett vizsgálat nyújtott elsőként információt. A szöveti kép jellegét nézve egyértelműen megállapítható a világos és a sötét árnyalatú zöld kőanyag közötti egyezés.

Sikerült beazonosítani[4] a kőanyag valószínűsíthető lelőhelyét, mely alátámasztja a balácai mozaikokhoz használt anyagok abszolút környékbeli származását. Az eddigi vizsgált példák nyomán igazolódott a földrajzi tartomány, mely a helyi (10 km) és a környéki (40 km) lelőhelyek anyagainak használatát valószínűsíti. A balácai tesserák és a Keleti-Bakony középső triász vulkanogén képződményeinek nagymértékű petrográfiai hasonlósága alapján az ún.  Inotai Formációhoz sorolhatóak. A vulkanogén homokkő törmelékszemcséi döntően mafikus, intermedier és savanyú megjelenésű vulkanitok, közöttük határozható plagioklász, hipersztén és hornblende, továbbá akcesszóriák,. A kőzet alapanyaga karbonátból áll, ezt a tesseráknál a habarcsból származó mész  hozzákeveredése is tovább alakíthatta.

---

[1] Kürtösi Brigitta Mária: Magyarországi antik és középkori mozaikleletek archeometriai vizsgálata. Doktori disszertáció, MKE-DI, 2016, p.36.

[2] A röntgen-fluoreszcens vizsgálat (kézi XRF) alapján, melyet Sajó István (MTA-KK) végzett.

[3]„… a legsötétebb (zöld) árnyalatúból szabadon álló szemecskénk nincsen, miért is ennek anyaga teljes biztonsággal meghatározható nem volt.”  LACZKÓ, RHÉ 1912. p. 98.

Dr. Kertész Pál a balácai 10-es és 31-es terem mozaikpadlójából származó ötféle színű (fekete, fehér, sárga, világoszöld, vörös), mindkét mozaikban szereplő kőanyagot kapott vizsgálatra a Szalay Zoltán által végzett restaurálási munkák során. A 10. helyiség mozaikjához nem használtak sötétzöldet, így ez esetben összevetésre nem is lehetett volna mód.

[4] Dr. Józsa Sándor (ELTE-TTK) és Farics Éva (ELTE-TTK) közreműködésével.  In: Kürtösi Brigitta Mária: Magyarországi antik és középkori mozaikleletek archeometriai vizsgálata. Doktori disszertáció, MKE-DI, 2016, pp. 38-42.

A Balácán használt zöld kőanyagok, vulkanogén homokkövek ellenálló képessége nem a legjelesebb, de nem is tekinthetőek alkalmatlannak a mozaikpadlóban való használatra. Amennyiben máig fellelhetőek lennének megfelelő zöld színű rétegsorok, úgy bátran lehetne használni nyersanyagként ilyen célra.